Augusztus 6. – Urunk színeváltozása Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató. (felszántják a tarlót, az aratás idején megbarnult gazda kezdi visszanyerni rendes arcszínét.)

Augusztus 7. – Donát Donát a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentje. Különösen villámcsapás, jégeső eltávoztatásáért szoktak hozzá könyörögni.

Augusztus 10. – Lőrinc napja Ha Lőrinckor sár ragad, eheted a dinnyét magad. Lőrinc napjából jósolt a nép, hogy milyen szüret várható. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított. Lőrinc nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. De a folyóban sem szabad már fürdeni, vagy azért mert kezd a víz hideg lenni, vagy azért mert a szarvas belepisilt. Lőrinc napjához kötődik a dinnyével kapcsolatos hiedelem is, amely több változatban is él. Van, ahol csak a sárgadinnye „végét” jelzi e nap (Lőrinc belepisil a dinnyébe…), máshol a görögre is érvényesnek tartják ezt. Csakhogy nem nagy különbséggel két Lőrinc követi egymást a naptárban: augusztus 10. után szeptember 5-én – sokak szerint ez utóbbi zárja le a dinnyeszezont.

Augusztus 10–13. között jön el a népnyelvben hullócsillagnak nevezett látványos, és még a kívánságokat is teljesítő égi jelenségek ideje, az augusztusi csillaghullást a magyar néphagyomány „Szent Lőrinc tüzes könnyeinek” nevezi.

Augusztus 12. – Klára Ha szeles Klára napja, ősz lesz nemsokára.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony, Mária napja. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. Zalában ekkor gyűjtik a gyógyfüveket. Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. Mária mennybemenetelének (mennybevételének), egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe, a legkedvesebb hazai ünnepek egyike. Nagyboldogasszony nyolcada, amelybe Szent István napja is beleesik, a magyar egyházi év kiemelkedő időszaka. E napon eredeti tartalma szerint Mária halálát, temetését és mennybevitelét ünnepli az egyház. A legenda szerint Jézus három nappal halála után föltámasztotta és angyalokkal a mennybe vitette anyja testét. A Mária ünnepek az aratási időszakot fogják közre. Sarlós Boldogasszony a nyitó ünnep, a Nagyboldogasszony az aratást bezárja. Számos növény kapta róla a nevét: Boldogasszony csepegtette fű; Boldogasszony csipkéje; vagy a Mária könnye.

Augusztus 20. – István napja, államalapító Szent István ünnepe. Magyarország ekkor ünnepeli az államalapítást.

Augusztus 24. – Bertalan napja A néphagyomány Bertalant az ősz kezdőnapjának tekinti. Amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az ősz. A zivatar sok jeget és havat jelent. Ha ezen a napon esik az eső, jó káposztatermés lesz, mert Bertalan közé dobálja kezében hordott fejét. A Bertalan napkor köpült vaj gyógyító erejű. Ekkor fordul a munkák sora: a gabona betakarítását az őszi szántás, vetés, a termények begyűjtése, s a szüret váltja fel. Bertalan a szőlőhegyek védszentje lett Pannóniában. Bertalan napján kezdődik a harc a szőlőkben a seregélyek ellen, s mint mondják, Bertalan a nyúzókésével a szüretre, a szőlőfürtök lemetszésére készülődik.