Category Archives: Aktuális


Április – Szent György hava – Tavaszhó – Szelek hava

április

Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezik.

Jeles […]



Nagyhét

nagyhét

 

A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete.

A természet újjászületésének időszaka, következésképp az emberi környezet megújulására és tisztítására is ragyogó alkalom. A parasztgazdák a nagyhéten iparkodtak rendbe tenni a portájukat. A faluközösségek szintén a nagyhéten végezték a közmunkák jelentős részét, például a határbeli utak javítását, a kutak tisztítását, az árkok újraásását.
Algyői hagyomány szerint […]



Virágvasárnap

virágvasárnap

A Húsvét előtti vasárnap Jézus Krisztus Jeruzsálembe való dicsőséges bevonulásának ünnepe.  Az örvendezők a szamárháton érkező Jézus Krisztus elé ruhákat terítettek a földre, pálmaágakkal integettek üdvözlésére. Ennek emlékezetére alakult ki a mediterránumban a pálmás, az északibb tájakon pedig a barkás körmenet. Utóbbihoz kapcsolódik a virágvasárnapi barkaszentelés és a barka szentelményként való felhasználása, kezelése.

Már a […]



Március – Böjtmás hava – Tavaszelő – Kikelet hava

március

Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos.
A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.
A Gergely-naptár általánossá válása előtt sokféle elnevezése volt e hónapnak; a hollandoknál Lent-maand (böjthó); […]



Március

március

Kányádi Sándor: Március

Kinyílott az idő,
mint egy virág,
barkázik, rügyezik
a fűzfaág.

Kék ég alatt kék füst
tollászkodik,
bontja szárnyát föl a
sárga napig.

Sürögnek-forognak
szántóvetők.
Juhnyáj lepi be a
tetőt.

Pipe virág között
pipe tipeg.
Kacagják a
szőke vizek.



Nagyböjt és a játék

színalázás

A fiatalság körében az egyházi előírások, a táncra, mulatozásra vonatkozó megannyi tilalom ellenére is bizonyos böjti szokások és játékok alakultak ki. Volt, ahol fogócskázással szórakoztak a fiatalok, másutt sportjellegű eszközös játékokat játszottak. A lányok rongy- vagy tehénszőr labdával labdáztak, köcsögöt dobáltak. Jellegzetes böjti lányjátékok voltak a vonulós-kapuzó játékok, a körtánc, a karikázó.

Nézzük részletesen a […]



Nagyböjt

nagyböjt

Nagyböjt a húsvét előtti negyven napig tartó időszak neve, ez a húsvét előkészületi ideje.

A böjtöt az egyház Krisztus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére rendelte el, és a 7. századtól vált szokássá. II. Orbán pápa 1091-ben iktatta törvénybe.

A nagyböjtön kívül számos okból tartottak régebben böjtöt. A pravoszláv vallásúak pedig a mai napig karácsony előtt is […]



A farsang

farsang

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta és tiltotta, de gyakran a világi hatóságok se nézték jó szemmel a farsangi kicsapongásokat. A farsang vízkereszttől, január 6-tól a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. A farsang […]



Február – Böjtelő hava – télutó – jégbontó hava

február

február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe
február 3. Szent Balázs ünnepe
február 5. Szent Ágota napja
február 6. Dorottya
2016. február 10. Hamvazószerda
február 14. Szent Bálint napja
február 16. Julianna napja
február 19. Zsuzsanna napja
február 22. Szent Péter székfoglalása
február 24. Szent Mátyás apostol

A február, mely a Gergely naptárban az év második hónapja, […]



Február

február

Kányádi Sándor: Február hónapja
Február hónapja
azért olyan kurta,
fogyatékján már a
kolbász meg a hurka.

Márpedig a télnek,
azt mindenki tudja,
nemcsak kívül, bévül
is kell a jó bunda.

Addig tart tehát, míg
akad a padláson,
minek jó étvággyal
a nyakára hágjon.

De ha már se gömböc,
se kolbász, se hurka,
február hónapja
magát […]