Szeptember – Szent Mihály hava – Őszelő – Földanya hava


szeptember


Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. A hónap elnevezése a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel a márciussal kezdődő régi római naptár szerint az év hetedik hónapja volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi, az Arvisurák szerint Földanya hava.

A szeptember átmenet a nyár és az ősz között, a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ekkor történik a teljes betakarítás, a szüret, majd elkezdődik az őszi szántás-vetés is. Ilyenkor nagyon fontos a megfelelő időjárás.

Népi megfigyelések:
“Ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még” – szól a régi paraszti mondás, amellyel szorosan összefügg az a megfigyelés is, ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani. Ha viszont korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő.

-Részletezve szeptember hónap jelentős napjai

Szeptember 1. Egyed napja Őszkezdő nap. Sok helyütt ekkor kezdték meg a búza és a rozs vetését, mert azt tartották, akkor bő termésre számíthatnak. Erdélyben ezen a napon állnak szolgálatba a pásztorok. Azokat a disznókat, amelyeket karácsony táján akartak levágni e naptól hízóra fogták. Ha esett az eső Egyed napján, esős őszre számítottak, ellenkező esetben szárazra.
Szeptember 5. Lőrinc napja, úgy nevezett “rontónap”. Lőrinc sok kárt csinál, például megrontja a vizeket, azokban már nem lehet fürödni (hideg van), beleesik (máshol belepisil!) a dinnyébe, azaz a nyári görögdinnye e nap után már élvezhetetlen lesz, lucskos, vízízű.
Szeptember 8. Kisasszony napja. Magyarországon kedvelt búcsúnap. A hívő asszonyok kimentek a szabadba napfelkeltét várni. Úgy tartották, aki arra érdemes, a felkelő napban megláthatja Máriát. Bizonyos vidékeken ekkor kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony napjára virradóra kitettek a szabadba, hogy a harmat érje, “az Úristen szentelje meg”. Mint a paraszti gazdasági élet fontos napja, sokfelé a cselédek szolgálatba állásának napja is volt. A dió leverését a fáról is ekkor kezdték. Szép elnevezése: Fecskehajtó Kisasszony napja arra utal, hogy ettől a naptól kezdve keltek útra a költöző madarak.
Szeptember 12. Mária napja A Mária-ünnepek sorában jelentős helyet foglal el szeptember 12-e, Mária napja. A Szűzanya tiszteletére szentelt templomok többsége ekkor tartja búcsúját, és a Mária kegyhelyek is benépesülnek a zarándokok sokaságától. A név gyakorisága miatt a magyar nyelvterület egyik legkedveltebb ünnepe ez, amelyre a faluból elszármazott rokonokat, barátokat is meghívják. Számos vidéken töltött kacsával, süteményekkel várják a vendégeket, a csíki székelyek többsége pedig tűrt húst készít erre az alkalomra, ami – karácsonyi étel lévén – fokozza a nap ünnepélyességét.
Szeptember 13. napja szerencsétlen napnak számított a régi Rómában, ami ellen úgy védekeztek, hogy szöget vertek a falba. A magyar emberek a hónap utolsó napjától tartottak, ezen a napon nem vetettek, féltek attól, hogy a vetés zöld marad és nem érik be.
Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya napja. Mária anyai fájdalmára- melyet megfeszített fia halálát látván érzett – emlékezés napja. Nagyon régi kultusz, egyike első nyelvemlékeinknek, az Ómagyar Mária siralom is erre utal. A Pieta, mint az egyetemes emberi szenvedés szimbóluma vonult be a művelődéstörténetbe. Számos ábrázolása létezik a halott fiát ölében tartó Szűzanyának. Egerben ismert szőlőműves terminus a “fájdalmasra szed”, azaz a szüretet erre a napra befejezi.
Szeptember 21. Máté apostol és evangélista napja. Egyes vidékeken Máté hetében vetették a gabonát. A vetés a férfiak munkája volt, melyhez különféle rituálék kötődnek. A vetőmagot megszentelték, a férfiak megmosták a lábukat, tiszta ruhába öltöztek, így mentek ki a földekre. Egyes vidékeken a magvető a nyelve alá három búzaszemet tett, és a művelet közben nem volt szabad beszélnie. Miután a vetést elvégezték,a vetőabroszt (ami gyakorta a karácsonyi abrosz) a magasba dobták, hogy nagyra nőjőn a gabona.
Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Mihály a túlvilágra költöző lelkek kisérője, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor. Általában kezében karddal és mérleggel ábrázolják. Ez a nap volt az ún. kisfarsang időszakának kezdőnapja, azaz a lakodalmak ideje, mely egészen Katalin napig tartott (november 25.). Gyakorlatilag az időjárás hidegre, téliesre fordulását hozta Mihály napja. Egy göcseji mondás szerint “Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.” Ezután már tilos volt az ágyneműt a szabadban szellőztetni. Úgy tartották ekkor szűnik meg a legelőn a fű növekedése. Az állatok viselkedéséből a téli időjárásra következtettek. Ha a juhok szorosan egymás mellé feküdtek, hosszú kemény télre számítottak. A halászó vidékeken úgy tartották a halak ekkor a víz mélyére (az iszapba) húzódnak. A gazdasági év szempontjából jelentős nap, eddig legeltették a réten a Szent Györgykor kihajtott marhákat. Csíkban a pásztorok ekkor térnek vissza a havasokról, a jószágokat ezután a gazda gondjaira bízzák. A juhászok is ekkor kapják meg a bérüket, és általánosan ez a nap a szegődtetés napja, azaz a cselédek ekkor költöznek új gazdához.

Forrás: http://www.gavavencsello.hu , http://www.rfmlib.hu



Reply