Nagyböjt


nagyböjt


Nagyböjt a húsvét előtti negyven napig tartó időszak neve, ez a húsvét előkészületi ideje.

A böjtöt az egyház Krisztus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére rendelte el, és a 7. századtól vált szokássá. II. Orbán pápa 1091-ben iktatta törvénybe.

A nagyböjtön kívül számos okból tartottak régebben böjtöt. A pravoszláv vallásúak pedig a mai napig karácsony előtt is hosszú, negyven napos nagyböjtöt tartanak. De a böjt nem csak a keresztény vallásban terjedt el, a zsidó és a mohamedán vallásokban ugyanúgy megtalálható, mint a katolikusoknál vagy a protestánsok hitéletében.

A nagyböjt kezdetét megelőző háromhetes időszak a böjtelő, vasárnapjainak neve (húsvéttól számított hozzávetőleges távolságukról): hetvened, hatvanad és ötvened vasárnapja.

A nagyböjti időszak farsang után hamvazószerdával kezdődik, és húsvétvasárnapig tart. Időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám Jézus nyilvános életében végzett tevékenységeinek megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában; 40 napig tartott a vízözön; 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában; 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot; Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.
A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak (mivel minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe), ezért a böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban. A nagyböjt utolsó hete a virágvasárnappal kezdődő nagyhét.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a XIII. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ezzel figyelmeztet a lélektisztulás fontos kötelességére. Életünk akkor emelkedik Istennek tetsző magasságba, ha elfordulunk a bűntől. “Ha a nap felé fordulsz, hátad mögé esik az árnyékod” – tartja egy afrikai közmondás. A nagyböjt lehetőséget teremt arra, hogy Jézus felé forduljunk, s magunk mögött hagyjuk a bűn árnyékait. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el nagyböjtben a szentmisékből az alleluja, illetőleg a templomot ezen időszakban nem díszíti virág.

Régebben a hívők nagyböjtben húst, zsírt, tojást nem fogyasztottak, olajjal vagy vajjal főztek. Voltak, akik negyvenöltek, vagyis negyven napig naponta csak egyszer ettek. Bálokat és lakodalmakat nem tartotta, tilos volt a tánc, az ének, a zene.

A böjt tehát nagyrészt az önmegtartóztatásról szól, ami nagyon érdekes szokásokat hozott a böjtölők életébe. Míg a farsangi időszak a bálok, mulatságok és a szórakozás időszaka addig a böjt alatt tilos volt a hangoskodás.  Az emberek sötétebb ruhákat öltöttek, eltették a füstölt húsokat és a szalonnát, az éléskamra kulcsát pedig a kútba dobták, és csak nagyszombaton halászták ki. A húsos edényeket is eltették az étkészletet pedig sokszor a tisztaszobába dugták a szentkép mögé. Akik farsang idején házasodtak össze húsvétig nem hálhattak együtt.

A húsevést persze rengeteg finom étellel lehetett pótolni. Főként leveseket fogyasztottak, az egyik legismertebb böjti leves a cibere volt. Ez egy korpás vagy éppen aszalt gyümölcsös leves kukoricával és kölessel, amit tejfölös habarással tettek ízessé. Elterjedt volt a bableves, a tejleves, a sós vízben főtt bab, az olajos káposzta a főzelékek, főleg a spenót valamint a tojás és különböző halételek.

Mivel nem volt szabad mulatozni és a böjti időszakban nem volt illendő lakodalmat tartani, ezért a fiatalok játékokat találtak ki, amivel eltölthették az időt és megerősíthették választottjukat szerelmükben.

Volt, ahol fogócskázással szórakoztak a fiatalok, másutt sportjellegű eszközös játékokat játszottak. A lányok rongy- vagy tehénszőr labdával labdáztak, köcsögöt dobáltak. Jellegzetes böjti lányjátékok voltak a vonulós-kapuzó játékok, a körtánc, a karikázó.

Forrás: hu.wikipedia.org, hirmagazin.sulinet.hu , szentkeresztplebania.hu



Reply