Kányádi Sándor : Nagyanyó-kenyér
Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllőn
malom duruzsolt.Megőröltem a búzámat,
lisztje, mint a hó,
Örült neki a ház népe,
kivált nagyanyó.Sütött is az új búzából
olyan kenyeret,
illatára odagyűltek
mind a gyerekek.Azóta is azt kívánom:
legyen a világ
olyan, mint a búza közt
a kék búzavirág.Mindenkinek jusson bőven
illatos-fehér,
ropogósra sütött, foszlós
nagyanyó-kenyér!
Képforrás: http://www.gaalweb.hu
A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.
Nemcsak Európában, de Ázsiában […]
Kányádi Sándor: Jön január
Porka havak esedeznek,
sopánkodnak a verebek.
Jegenyefán ócsárolják
Januárt a zajgó csókák.
De Január rá se ránt a
fákon csárogó csókákra,
sem a tetőn dideregve
siránkozó […]
A fiatalság körében az egyházi előírások, a táncra, mulatozásra vonatkozó megannyi tilalom ellenére is bizonyos böjti szokások és játékok alakultak ki. Volt, ahol fogócskázással szórakoztak a fiatalok, másutt sportjellegű eszközös […]
