A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nyelven Sávuót, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe. A pünkösd az egyház számára az öröm ünnepét jelenti, így számos vigadozó népszokás fűződik hozzá. A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk, és amik által továbbléphetünk. Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában.
A magyar kultúrában is több szokás kötődik a pünkösdhöz. Ezekben keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál ezekben a szokásokban. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket, és kezdődhetett a mulatság.
“Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele”
Népszokások
A pünkösdi királyt ügyességi versenyeken, ügyességi próbák keretében választották meg: pl. lovaglás, birkózás, futás, szamaraglás. Európa nagy részén a középkortól kezdődően él ez a szokás, sok helyen választanak májuskirályt, pünkösdi királyt. Hazánkban a 16. századtól kezdve már ismert volt, ekkortól vannak írásos nyomai is a hagyománynak. Jókai Egy magyar nábob című regényében is olvashatunk róla. A pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság”, már a 16. században is ismert volt. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsszal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakasütéssel, gunárnyakszakítással választották. Aki megnyerte a versenyt kiváltságokat élvezett. A pünkösdi király a megválasztása után egy évig “uralkodott”. 19.sz.-i szokásgyűjtemény adatai szerint egy évig hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre; a legények engedelmeskedni tartoztak neki, ingyen ihatott a kocsmában, a többiek vigyáztak a marhájára, ha apró vétséget elkövet, akkor nem illeti testi fenyítés a vétségért.
Eredetileg négy nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.
Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.
A pünkösdi időszakban jellemző szokás a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Lányok kapuzós, körtáncos játékai jellemzőek erre az időszakra. Énekelve, kapun átbújva és kaput tartva járják végig a falut.
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza. A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
Udvarhelyszéken a Sóvidéken ma is élő szokás. 10-12 éves lányok és fiúk királyt és királynét valamint egy nyoszolyólányt választanak maguk közül. Elől áll a királyi pár, utánuk a zászlóvivők. A többiek a zászlóvivők, a ludak. Kora reggel indulnak és az egész falut bejárják, körbeéneklik. Amit kapnak, adományt egymás között osztják szét.
Néhány gazdasági szokás is kapcsolatos pünkösddel: pünkösdkor cselédvásárt tartottak; ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok az ún. pünkösdi garast. A pásztorok, gulyások, csikósok, juhászok és kondások megajándékozása sok helyen jellemző volt. Élelem- és pénzadományt kaptak minden háztól, ahonnan állatot őriztek. Túrkevén a csordások fonott kalácsot és italt kaptak, Hajdúböszörményben mindenki, aki állatok őrzésével foglalkozott kalácsot és bort kapott. Egyes helyeken pünkösd vasárnapját megelőző este kongóztak a pásztorok (zajkeltés).
Egy 19. századi leírásból megtudhatjuk, hogy pl. Egerben 8-10 éves lányokat bíztak meg a nagylányok udvarlói, hogy mátkatálat vigyenek a lány házához. Ünneplő ruhában, koszorúval a fején vitte a tálat a kislány, aki a lányos háznál is kapott egy hasonló tálat cserébe. A küldöncöt pénzadománnyal jutalmazták. Ehhez hasonló szokás volt Húsvét utáni vasárnapon a fehérvasárnapi, vagy más néven mátkáló vasárnapi komatál küldése vagy Moldvában a barátok tojáscseréje. Azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi szokásokat a 8-10 éves, többnyire egynemű gyerekek baráti hűségük jeléül, barátságuk megpecsételése alkalmából tartották. Egyes vidékeken a májusfa állítás ekkor történik, vagy a kidöntésére ekkor kerül sor. (Pl.Galgamácsán, Zemplénben is több faluban). Pünkösdkor sok helyen bálokat rendeztek. Csallóközi szokás volt a vámkerék állítás: egy 15 méter hosszú rúdra kocsikereket tettek, szalagokkal és boros üveggel díszítették. Csőszt választottak, vagy bírót erre az alkalomra, aki a párokat elfogta és a lányokkal bírságot fizettetett. Lányok rendezték a mulatságot és vám nélkül nem engedtek be senkit a kocsmába. A pénzt közösen mulatták el. Udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokások: Tolna megyében, Bátán és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, a sárközi Szeremlén a májusi kalinkázás, csónakázás, ladikázás volt szokásban. Ez utóbbi helyen, a lányok az udvarlótól díszes evezőt kaptak ajándékba ezen a napon. Bács-Bodrog vármegyében, Topolyán a fiúk pünkösdi rózsát tettek hajnalban választottjuk ablakába, aki búzavirágból, pipacsból koszorút font a fiúnak.
Pünkösdhöz kapcsolódó népi hiedelmek
Különböző rítusok és hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz hazánkban is, akárcsak a környező népeknél.
Hazánkban a teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.
Úgy tartották, aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.
Időjárás és termésjóslásra példa: Gyimesben úgy tartották, ha ilyenkor esik, jó termés várható. Baranyában és Bács-Bodrogban azt mondták: „ Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”. Az eső általában nem kívánatos: „pünkösdi eső ritkán hoz jót”
A pünkösdi harmatnak egészség és főként szépségvarázsló erőt tulajdonítottak. Például, Mikekarácsonyfán pünkösd hajnalán napkelte előtt a lányok a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük, ne legyen szeplős az arcuk (Mikekarácsonyfa, Zala vm. (MNA 8/a./IV. 1964. Gyűjtő: Kisbán Eszter).
A csíksomlyói búcsú
A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony Anyánk és a Székely Himnusz.
Pünkösdi programok:
pünkösdi király választása
pünkösdi királyné-és-udvarhölgyei-Nyírség
pünkösdi királyné-és-udvarhölgyei-Körmend
Forrás: http://hu.wikipedia.org, http://www.ma.hu. http://kerekito.hu
Képforrás: internet
A húsvéti locsolás ősi katartikus rítus keresztényesített formája.
A két Boldogasszony köze Nagyboldogasszony - augusztus 15. és Kisboldogasszony - szeptember 8. (Mária születésnapja) közötti időszak, amely varázserejű időszaknak számít.
Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. A hónap elnevezése a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel a márciussal kezdődő régi római naptár szerint az […]
