Szeptember 08. – Kisasszony napja – Kisboldogasszony napja


Kisasszony


Szűz Mária születésének napja. Már a 11. század óta számon tartják Kisasszony napját. Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap.

A betakarítás kezdete
Szeptember az ősz első hava, ezért a régi magyar háztartásokban ekkor megkezdődött a termények betakarítása, hogy az első őszi fagyok el ne vigyék a termést. Hagyományosan ekkor kezdték vetni az őszi búzát. Kisasszony napjára virradó éjszaka vagy kora hajnalban a vetni való gabonát kitették a harmatra, hogy az “Úristen szentelje meg”. A 19-20. század fordulóján Muravidéken még élt az a hiedelem, hogy az ilyen búza nem üszkösödik meg és bőven fog teremni.  Sok helyen maga a gazda szentelte meg a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött és a szántóföldre menet senkihez sem szólt, vetés közben tilos volt káromkodni, mert akkor nem lesz jó termés. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona. Ezen a napon kezdték verni a diót, az asszonyok diós süteményt sütöttek, a gyerekek pedig diógurító versenyt és aranydió kereső versenyt játszottak. Sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének ideje.

Költöznek a madarak
Fecskehajtó Kisasszonynak is nevezték, mert sok helyen úgy vélték, hogy ezen a napon indulnak útra a költöző madarak, fecskék a déli, meleg égtájakra.

Napbanézés
Nemcsak a székelyek és a csángók, hanem a Kárpát-medence nagy részén megőrződött a napbanézés ősi, hun időkre visszavezethető hagyománya. A Nap táncolva kel föl e napon, örül Máriának – tartják a mezőkövesdiek. Kisasszony napjának hajnalán a hívő asszonyok sokfelé, pl. búcsújáró helyeken (Andocs, Máriapócs, Csatka) a falu határba kigyalogolva kimentek a napfelkeltét várni. Úgy vélték, hogy akinek érdeme van rá, a fölkelő napban megláthatja Máriát, sugarai rózsát szórnak. Ez a látomás a Napba öltözött asszony Jelenések könyve (12. 1.) képzetköréből merít.
A Középső-Ipoly menti községekben az asszonyok felmentek a közeli dombra a felkelő napot nézni. A Szeged melletti Tápén is szokásban volt ez a szokás, de Dunántúlról és Észak-Magyarországról is ismertek hasonló adatok. Amikor feljött a nap, letérdeltek és elimádkozták az úrangyalát.

“Ha Kisasszony napján nem köszönt be éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg ősz várható!” – figyelték meg a régi emberek. A szőlősgazdák rigmusa is mondja: “Szeptemberi meleg éjszakák, finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek”.
Bugyborékos vagy ritkaszemű eső, esős időszakot jósol. Az asszonyok igyekeztek ekkorra összegyűjteni a tyúkok alól a tavaszig elálló tojást, megszedni a gyógyfüveket.

 

Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu , http://www.rfmlib.hu , http://alfahir.hu

Kép: Giovanni Da Milano: A Szűz Születése (1365)



Reply