Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.

június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június   5. Környezetvédelmi világnap
június   8. Szent Medárd ünnepe – Óceánok világnapja
június 11. Szent Barnabás ünnepe
június 12. A gyermekmunka elleni világnap
június 13. Páduai Szent Antal ünnepe
június 14. Véradók világnapja
június közepe VAKÁCIÓ
június 16. A független Magyarország napja
június 17. A hangzáskultúra napja Magyarországon
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. A Zene Ünnepe – Nyári napéj egyenlőség, a csillagászati nyár kezdete
a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnap a Nap napja
június 23. Olimpiai nap
június 24. Keresztelő Szent János születése – Szent Iván éj – Múzeumok éjszakája
június 27. Árpád-házi Szent László király
június 29. Szent Péter és Szent Pál apostolok – Péter-Pál napja, az aratás
június utolsó hétvégéje A Magyar Szabadság Napja – Budapesti Búcsú
június második fele (hétvége) – A Híd Ünnepe Lánchíd

június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját Pedagógusnapnak nyilvánította. Megünneplésére először 1952-ben került sor: ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.

 június   5. Környezetvédelmi világnap
1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi Környezetvédelmi Világnappá nyilvánította.

június  8. Szent Medárd ünnepe
http://szebenyiekszer.hu/medard/

Óceánok világnapja
Bolygónk több mint 70 %-át a világtenger teszi ki. Napjainkban szembe kell néznünk a globális felmelegedéssel, mely erősen veszélyezteti környezetünket. 1840-től állnak rendelkezésre pontos adatok az időjárással kapcsolatban. Azóta 1998 volt a legmelegebb év, de a tíz legforróbb esztendőt is az elmúlt 15 évben mérték. A tudósok egyre riasztóbb jelenségekkel találkoznak az óceánokat illetően is. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat, például a környezetszennyezés visszaszorításával. Talán az 1992 óta megtartott Óceánok Világnapja is segít abban, hogy tegyünk valamit és megtaláljuk a módját, hogy mindennapi életünk során is óvjuk a világtengert.

június 11. Szent Barnabás ünnepe
Szent Barabásról keveset tudunk, noha az Újszövetségben viszonylag sok szó esik róla.. Az első, amit Barnabásról hallunk, hogy szántóföldjét eladta és annak árát az apostolokhoz vitte az egyházközség szegényeinek szánt adományként. „Derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel” olvashatjuk az Apostolok Cselekedeteiben, ahogy azt is, hogy „József, a ciprusi származású levita, akit az apostolok Barnabásnak neveztek el, ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia”. Barnabás segítőkészséggel közeledett Pálhoz, az egykori keresztényüldözőhöz, megtérése után támogatta munkája megkezdésében. Barnabás Pállal és Márkkal indult az első missziós útra, Ciprusra, Barnabás hazájába, azután Kisázsiába – de mindig pogánylakta vidékre. Barnabás a pogányok között missziós tevékenységet folytatott, így ők is az Egyház teljes jogú tagjai lettek, hiszen a megváltás az egész világra kiterjed, nem köthető feltételekhez. Pál és Barnabás fölvette az Egyházba a pogányokat, de nem kényszerítették rájuk az ószövetségi törvényeket.
Szent Barnabás apostol ünnepét a bizánci és a szír egyház június 11-én üli. Róma a 11. században fogadta be az ünnepet.

június 12. A gyermekmunka elleni világnap
A gyermekmunka elleni világnapot 2002-ben tartották meg először a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére.
Az ILO a munkaerőpiacon tizenkét éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából károsnak tart. A dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, melynek legfőbb oka a szegénység.
Az ILO statisztikái szerint a törvényi tilalom ellenére több mint 200 millió (5-17 éves életkor közötti) gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon. Az évezred elejétől csökkenő tendenciát mutatott a gyermekmunka, és talán teljesülhet az az 1999-es célkitűzés, mely szerint 2016-ig felszámolják a gyermekmunka legrosszabb formáit (nemzetközi prostitúcióban, drogkereskedelem). A gyermekmunka főleg a fejlődő országokban mindennapos, itt gyakran már ötéves korukban elhagyják a szülői házat a gyerekek, hogy pénzt keressenek a család számára. A tanulási és játék lehetőségétől való megfosztottság mellett alapvető táplálkozási, egészségügyi igényüket sem elégítik ki megfelelően.
Magyarországon a gyermekfoglalkoztatást 1840-ben szabályozta először az Országgyűlés. Jelenleg munkavállaló csak a 16. életévét betöltött személy lehet. A törvényes körülmények között megszervezett, 15 éves kortól lehetséges szünidei diákmunka nem minősül szabálytalan foglalkoztatásnak. A diákmunkásokat nem szabad túlóráztatni, továbbá éjszakai műszakban, veszélyes munkakörökben sem lehet őket alkalmazni.

június 13. Páduai Szent Antal ünnepe
Majd Szent Antal megsegít!
A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem Páduai Szent Antal (1195–1231. jún. 13). Jóformán nincs templom, ahol ne állana szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.
Az igazi Antal, Lisszabon szülötte, csak annyiban felel meg a róla kialakult képnek, hogy fiatalon halt meg. Az eretnek- és szerzetesmozgalmak századának volt a fia, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc kortársa. Észak-Itália és Dél-Franciaország eretnekségekbe tántorodó tömegeit térítgette vissza a „helyes” útra a szó fegyverével. Érdemei elismeréséül IX. Gergely pápa alig 10 hónappal halála után szentté avatta. Hogy a szentté nyilvánítást a jámbor közvélemény is jóváhagyja, arról az egyház gondoskodott: e tíz hónap alatt Antal padovai sírjánál rengeteg csoda történt, számtalan kérés és ima talált meghallgatásra. Ez a tíz hónap alapozta meg Szent Antal későbbi közbenjárói hírnevét.
Legnépszerűbb legendája szerint a szent egy zsidó embert meg akart győzni arról, hogy Krisztus valóban jelen van az oltáriszentségben. Ezért a zsidó szamarát a kehely és az ostya elé vezette. Az állat a szentségek láttán letérdepelt. Így lett a szamár Szent Antal jelvénye. Választásának volt valóságalapja is. Általában papi személynek – alázatát meg foglalkozása békés voltát bizonyítandó, és mivel Jézus is szamárháton vonult be Jeruzsálembe – nem illett lóra ülnie. A szamár illett a szegénységi fogadalmat tett cseri barátokhoz (az obszerváns ferencesek régi népies neve ez), mert a róluk kialakult kedveskedőn csúfondáros kép a szamár tulajdonságaival ruházta fel őket (igénytelenség, együgyűség, teherbírás). Később, amikor a rend buzgalma alábbhagyott, és tagjai bírált elődeiket követték a bűn útján, a szamár rossz tulajdonságai kaptak hangsúlyt. (A bujálkodás és iszákosság jelképe is volt. Néha az ördögöt öltöztették barátcsuhába, ilyenkor neki volt szamárfarka és patája.)

június 14. Véradók világnapja
Először 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak. Ebből az alkalomból a Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta, hogy 1988-tól kezdődően november 27-én legyen a Véradók Napja.

június közepe VAKÁCIÓ
A körülbelül tíz hónapig tartó tanév június közepén ér véget hazánkban, és kezdetét veszi a tíz hetes nyári szünet.

június 17. A hangzáskultúra napja Magyarországon
1989-ben rendezte meg először a Bartók rádió.
Hangzásnak nevezzük a periodikus rezgések egységét, mely -egy alaprezgés által keltett alaphangból és az alaprezgés egész számú többszöröseivel rezgő felhangokból áll. A hangzás (sound) gyakori, hétköznapi szó, ami egy jelzővel kiegészítve slampos, de fontos értékítéletet fejez ki.
Jó vagy rossz hangzása lehet egy hangfalnak, együttesnek, dalnak, stílusnak stb. Az átlagos hallgató így minősít, és nem nagyon boncolgatja, hogy mi ennek az oka. A legtöbb műfajnak, stílusnak van rá jellemző hangzása is. Ez – többek közt- függ az együttes létszámától (pl. szólózenész, big band), a hangszeres felállástól (cigányzenekar, afroamerikai népzene), akusztikus, elektromos vagy elektronikus jellegétől, az előadás módjától (stúdió, élő, play-back), színvonalától (garage, szimfonikus rock).

június harmadik vasárnapja: Apák napja
Az Egyesült Államokban kezdeményezték először az apák megünneplését a század elején. A nyugat-virginai Fairmont templomában 1908 júliusában tisztelegtek először az apák előtt, majd 1909-ben a megemlékezés túllépte a templom kapuit. 1972-ben Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén minden év júniusának harmadik vasárnapján köszöntik a gyermekek édesapjukat.

június 21. A Zene Ünnepe – Nyári napéj egyenlőség, a csillagászati nyár kezdete
Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt zenével köszöntsék. A Zene Ünnepét 1982-ben tartották meg először Franciaországban. Az ötlet az akkori francia kulturális miniszter, Jack Lang támogatásával valósult meg.
Mára a zene ünnepe európai, sőt világméretűvé vált; több mint száz országban rendezik meg június 21-én.
Európában ez a kezdeményezés egyesületi formát öltött testet. A Zene Európai Ünnepe egyesülete szervezők és intézmények hálózatát fogja össze.
A Zene Európai Ünnepének chartáját 1997-ben 12 európai ország 16 városa írta alá Budapesten.

Nyári napéj egyenlőség, a csillagászati nyár kezdete
Június 21-e a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló). A napfordulat a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi. Mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május ötödikétől. Náluk június 21-én a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.
Az évszak jelképe a római falképeken és mozaikokon robusztus ifjú, fején kalászkoszorúval, sárga ruhában, a kezében sarló. Ezt az ábrázolási módot javallja a festőknek 1500 év múlva Ripa is, noha a reneszánsz feltámasztotta az antik szokást, amely pogány istenekkel személyesítette meg az évszakokat is, a nyarat például Ceres (görög Démétér) képviselte. A nyári hónapokat három ifjú jelképezte, liliomos sárga ruhában, a Rák, az Oroszlán és a Szűz jeleivel a kezükben. Leonardo Utolsó vacsoráján a Jézus balján ülő, megvilágított hármas jelképezi a nyári hónapokat: a szelíd Fülöp a Rák, a szenvedélyes idősebb Jakab az Oroszlán és az okoskodó Tamás apostol a Szűz havát. A nyári napforduló jelképe viszont megint csak kalászkoszorús, jobbára meztelen ifjú volt. Mindössze ágyékát fedte bíborszínű fátyol, amit a derekán csillagos öv tart, a Rák jelét formázó csattal. Baljában rák, jobbjában a földgömb, amelynek felső háromnegyede megvilágított, alsó negyede sötét. Bokáin szárnyak, a jobbon két fehér, a balon egy fehér és egy fekete szárny. Az archaikus gondolkodásban a nyárhoz a dél (napszak és égtáj), a tűz (elem), a színek közül többnyire a sárga rendelődött.
Hajdanán a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt. Hellászban sok helyütt ekkor kezdték az évet: Athénban és Delphoiban például a napfordulatot követő újholdkor. Vagy félévünnepet tartottak, mint Boiótiában és Délosz szigetén, ahol a téli napfordulat utáni újholdkor kezdték az esztendőt. Ünnep volt az év „teteje” a keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál, és tovább élt a keresztény Európában is, mindenekelőtt a Szent Iván-napi tűzünnepben. Az „égi tűz” köszöntése azonban nem korlátozódott Szent Iván napjára. A tűzugrás, tűztaposás és más „tüzes” népszokás minden napforduló körüli ünnepnek része volt (pl. Antal-, Vid-, László- és Péter-Pál-napkor), sőt, a Balkánon az egész Rák hónapot, bezárólag Illés napjáig (júl. 20.) ünnepi időszaknak tekintették.

a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnap a Nap napja

Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A Nap Napját a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal. A központi rendezvény helyszíne a Margitsziget.

 június 23. Olimpiai nap
1894.június 23-án Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a „Kongresszus az olimpiai játékok felújítására”, amelyen elhatározták az olimpia eszme újjáélesztését. Ennek emlékére 1987 óta tartjuk az Olimpiai Napot.

június 24. Keresztelő Szent János születése – Szent Iván éj – Múzeumok éjszakája
http://szebenyiekszer.hu/szent-ivan-ejszakaja/

június 27. Árpád-házi Szent László király
I. Szent László király a magyar lovagkor példaképe, mondáink hőse, alighanem a legnépszerűbb magyar szent. A középkori hazai mondák és legendák annyira egyetlen szentünket sem magasztalták, mint László királyt. A László név a szláv Vladislav (úrfi, uralkodó fia) származéka, a nevet bizonyára lengyel édesanyja, Richeza választotta. Népszerűségét nemcsak keresztneveink hatalmas száma, hanem a belőle önállósult családnevek is tanúsítják: László, Laczi, Lacza, Laczkó, Laczkfy, Lászlóffy.
„Csillagok között fényességes csillag” — e szavakkal üdvözli a régi magyar énekszerző I. László, vitéz királyunkat, a legnépszerűbb magyar szentet. László király 1077 és 1095 között uralkodott. 49 éves és a soron következő keresztes hadjárat kiszemelt vezére volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal folyó viszálykodás közepette szélhűdés érte 1095. július 29-én. Előbb Somogyvárott, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen az általa alapított székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt.
Halálát követően kultusza gyorsan terjedt. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták körül alakját. Szentté avatását azonban csak III. Béla kezdeményezte száz év múlva, 1192-ben. Kérésére III. Celesztin pápa két bíborost küldött, hogy a király nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte az olasz csodaszakértőket. 1192. június 27-én déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. Árpád-házi Szent László napját a szokástól eltérően azóta sem halála, „égi születésnapja” évfordulóján, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján ünnepeljük.
Szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, aminek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. A mélyen hívő király uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspököt, I. István királyt, Szent Imre herceget, András és Benedek remetéket.

június 29. Szent Péter és Szent Pál apostolok – Péter-Pál napja, az aratás kezdete
http://szebenyiekszer.hu/aratas-szokasok-es-hiedelmek/

június utolsó hétvégéje A Magyar Szabadság Napja – Budapesti Búcsú
1991. június 30-án fejeződött be a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. Az 1990. március 10-én Moszkvában aláírt egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként. Az utolsó szovjet katonavonat 1991. június 16-án, míg az utolsó szovjet katona, Silov altábornagy június 19-én hagyta el Magyarországot. Ennek alkalmából rendezik meg a Budapesti Búcsút.

június második fele (hétvége) – A Híd Ünnepe Lánchíd
1999-ben ünnepeltük a Lánchíd megépülésének 150. évfordulóját, s azóta hagyományként minden év júniusának második felében rendezvényekkel emlékezünk a nagy eseményre. Természetesen A Híd Ünnepén nincs autós forgalom a hídon, a gyalogosok veszik birtokba az építményt és annak környékét (Alagút, Clarck Ádám tér, Roosevelt tér), ahol különböző programok várják az érdeklődőket.

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org , http://jelesnapok.oszk.hu , http://tortenelemportal.hu

 

---

---