Június 8. Medárd napja, a hónap legismertebb időjárásjósló napja egész Magyarországon. A népi mondás szerint: “Ha ezen a napon esik, negyven napig esik egyfolytában.”

Szent Medárd (456 körül – 545. június 8.) nemesi családban született a pikárdiai Salency-ben. Apja a frank Nectardus, anyja a gall-római Protagia volt. Már gyermekkorában kitűnt intelligenciájával és a vallás iránti érdeklődésével. Mindössze 33 éves volt, amikor püspökké szentelték

Ő alapította az első keresztény rózsaünnepet 530-ban Salency-ban, amely ünnepély nálunk sem ismeretlen, több balatoni településen a legpedánsabb viselkedésű hajadont választják meg a rózsa királynőjévé, aki megkapja a rózsakoszorút.

A hagyomány szerint Medárd napján nem szabad fürdeni sem tóban, sem folyóban, mert különböző vízi lények, a vízi király és szellemek elveszik a fürdőző életét.

Szent Medárd már életében számos legenda hősévé vált. Az egyik szerint még gyermek volt, amikor a szakadó esőtől egy kiterjesztett szárnyú sas óvta meg. Egy másik történet arról szól, hogy ifjúkorában apja legkedvesebb lovát egy parasztnak ajándékozta, aki elvesztette a sajátját. Ezt követően hirtelen zuhogó eső kezdődött, és miközben mindenki borig ázott, egyedül ő maradt száraz, ugyanis a feje fölött egy sas jelent meg, és kiterjesztett szárnyaival megóvta az esőtől.

Évszázados megfigyeléseken alapul, hogy ha Medárdkor (vagy Medárd környékén) esik az eső, negyven napos (hosszan tartó) esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Ha szép napos idő van ekkor, negyven napos (tartós) aszály várható. Bizonyos vidékeken a szőlő és szilvatermésre is következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos az idő, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés. Algyőn régen időjárás-varázslásra használták ezt a napot; ha esőt kívántak a földek, az asszonyok egy kifejlett kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjen.

A Medárd-napi esőzések tudományos magyarázata:

Ezt nyári monszun jelenségnek hívják. Monszunnak azokat a hatalmas méretű esőzésekre szokták hívni, amelyek Dél- és Délkelet-Ázsiában jelentkeznek nyáridőben, amikor a tikkasztó meleget hatalmas zivatar kíséretében hosszan tartó esőzés váltja fel.

Ez a jelenség azonban Európában is előfordul, persze sokkal enyhébb formában. A kontinens belső területei felmelegednek, a felemelkedő meleg légtömegek helyébe az Atlanti-óceán felől hűvös, páradús levegő tódul. Így a nyár eleji időjárást többnyire nyugati irányból érkező, gyakran igen heves, dörgő-villámló hidegfront-betörés jellemzi. A front mögött óceáni légtömegek érkeznek. Ez az oka annak, hogy a június hazánk legcsapadékosabb hónapja lehet.

Forrás: http://netfolk.blog.hu, http://www.erzsebetrosta.hu

Tweet