Nagyböjt a húsvét előtti negyven napig tartó időszak neve, ez a húsvét előkészületi ideje.
A böjtöt az egyház Krisztus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére rendelte el, és a 7. századtól vált szokássá. II. Orbán pápa 1091-ben iktatta törvénybe.
A nagyböjtön kívül számos okból tartottak régebben böjtöt. A pravoszláv vallásúak pedig a mai napig karácsony előtt is […]
A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta és tiltotta, de gyakran a világi hatóságok se nézték jó szemmel a farsangi kicsapongásokat. A farsang vízkereszttől, január 6-tól a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. A farsang […]
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe
február 3. Szent Balázs ünnepe
február 5. Szent Ágota napja
február 6. Dorottya
2016. február 10. Hamvazószerda
február 14. Szent Bálint napja
február 16. Julianna napja
február 19. Zsuzsanna napja
február 22. Szent Péter székfoglalása
február 24. Szent Mátyás apostol
A február, mely a Gergely naptárban az év második hónapja, […]
December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: "tizedik". Mikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot csinált, akkor december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek örömnapjaiból állnak. Ez a hónap a pihenés, megbékélés és […]
Ilyenkor ősz tájékán köszönt be hozzánk a vénasszonyok nyara, vagy más néven az Amerikából átvett divatosabb kifejezéssel szólva az indián nyár. Vajon pontosan mit jelentenek ezek a kifejezések?
Természetesen más országokban az eltérő időjárási viszonyok miatt, más-más időszakban alakul ki az ősznek ez a néhány arany napja.
Az indián nyár kifejezés Amerikában többféle dologra is […]
Szűz Mária születésének napja. Már a 11. század óta számon tartják Kisasszony napját. Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap.
A betakarítás kezdete
Szeptember az ősz első hava, ezért a régi magyar háztartásokban ekkor megkezdődött a termények betakarítása, hogy az első őszi fagyok el ne vigyék a termést. Hagyományosan ekkor kezdték vetni az őszi búzát. Kisasszony […]
Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. A hónap elnevezése a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel a márciussal kezdődő régi római naptár szerint az év hetedik hónapja volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi, az Arvisurák szerint Földanya hava.
A […]
I. Szent István király – születési nevén Vajk (?Esztergom, 970–980 körül – ?Esztergom, 1038. augusztus 15.) magyar nagyfejedelem, az első magyar Árpád-házi király. A keresztény magyar állam alapítója és az első magyar katolikus szent. A magyar és az európai történelem kiemelkedő jelentőségű alakja.
Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá […]
A két Boldogasszony köze Nagyboldogasszony - augusztus 15. és Kisboldogasszony - szeptember 8. (Mária születésnapja) közötti időszak, amely varázserejű időszaknak számít.
Sok népszokás alakult ki erre az időszakra.
Ekkor kell szedni a gyógyfüveket.
Ki kell szellőztetni a °hombárt s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen.
A búzát is ekkor kell megszellőztetni, […]
A magyar nyelvhasználat sokféle megjelölést használ az augusztus hónapra. Az Újkenyér hava természetesnek mondható, mint ahogy a Nyárutó hava megjelölés is. Kevéssé érthető a Kisasszony hava megnevezés, hiszen augusztusra Nagyboldogasszony napja esik, míg Kisboldogasszony napját szeptember 8-án ünnepli a katolikus világ.
A hónap neve érdekes átváltozásokon ment keresztül. A régi római naptárban még Sextilisként szerepelt, […]
